Tudtad-e, hogy a meditáció hat az agysejtek sűrűségére?

Tudtad-e, hogy a meditáció hat az agysejtek sűrűségére?

Megosztom:
A meditáció átalakítja az agy szürkeállományát.
A meditáció átalakítja az agy szürkeállományát.

A Harvard egyetemen MRI-vel kimutatták, hogy a meditáció fizikailag is átalakítja az agy szürkeállományát. És pozitív irányban. Mérhető változás áll be már 8 hét meditálás után is. A Massachusetts General Hospital-ban zajlott a kísérlet, ahol a résztvevők átlagban napi 27 percet végeztek mindfullness meditációt.  A kísérlet előtt és után is MRI-vel megvizsgálták az agyukat. A néhány hetes vizsgálat végén, a meditálóknál szignifikáns szürkeállomány növekedést találtak elsősorban a hippocampusban, ahol az önismeret, az együttérzés és önvizsgálat területe található. Mindezzel együtt csökkenés jelentkezett az amygdala területen, ami az agyban a  stressz és szorongás centruma. A kontrollcsoportban, akik nem végeztek meditációt, nem történt semmilyen változás az agy struktúrájában.

Eddig is ismert volt, hogy a meditálás pozitív hatással van az emberre, de ezeket a hatásokat csak pszichológiai előnyökként írták le.  Ilyenek például, a kiegyensúlyozottság, nagyobb nyugodtság érzése,  jobb stressz kezelés, stb.  Találhatunk az interneten számos listát, ahol akár 100 pozitív hatás is fel van sorolva. Csak néhány példa ezek közül: a meditálás növeli a teherbírást, segít a koncentrálásban,  javítja a türelmet,  csökkenti az aggodalmaskodást, növeli az együttérzést,  segít a jelenre  koncentrálni,  javítja a megfigyelőképességet. Ezeken kívül még további rengeteg egyéb jó hatása is van, amelyek közt vannak fizikaiak is, ilyen például az, hogy csökkenhet a magas vérnyomás.

A kutatók sokáig azt feltételezték, hogy az agy csak a felnőttkor eléréséig nő és változik, utána már nem. Sőt, azt is gondolták, hogy időskorra az agysejtek számának, méretének a csökkenése is törvényszerűen megállíthatatlan. Magyarán tutira elhülyülünk idős korunkra. 😛
Ez a vizsgálat azonban bizonyította, hogy az agy felnőttkorban is képes változásra, és nem csak negatív irányban.

A stresszel összefüggő betegségek korunk népbetegségének számítanak. A végérhetetlen munkaórák, szorongató határidők, a munkahely elvesztésének fenyegető érzése, családi problémák, mind olyan stresszek, amelyek nem oldhatók meg könnyedén. Elnyomhatjuk magunkban ezeket az érzéseket, elhessegethetjük őket, de ez hosszú távon bizonyosan valamilyen krónikus betegség okozójává fog válni. Arról nem is beszélve, hogy rövid távon sem érezzük jól magunkat. „Gyomoridegünk” van, befeszül a vállunk, nyakunk,  migrénünk van és egyéb olyan tüneteink vannak, amik egyértelműen a stressz kezelésével állnak kapcsolatban. A stresszt nyilvánvalóan nem tudjuk kikerülni, – még akkor sem, ha remeteként magányosan elvonulva élünk, – de azt, hogy hogyan álljunk hozzá, és hogyan kezeljük, az már a hatalmunkban áll.
http://simplecapacity.com/2015/12/harvard-mri-study-meditation-rebuilds-your-brains-gray-matter/

Save

Save

Megosztom:
Comments are closed.