Browsed by
Kategória: Stressz csökkentő módszerek

Stressz online előadás sorozat – további információk

Stressz online előadás sorozat – további információk

Global Stress Summit
A múltkori alkalommal írtam az ingyenesen meghallgatható/megnézhető Stressz előadássorozatról, ami nemsokára elérhető lesz.  Április 24. és május 1. között napi 5  előadást lehet meghallgatni,  ami 3-4 óra összességében naponta. Ez sajnos elég hosszú ahhoz, hogy az ember mindet végighallgassa.

Viszont meg is lehet venni az előadásokat, és akkor hallgatni meg, amikor csak akarjuk.  Ha megveszi az ember, akkor bónusz ajándékokat is kap hozzá. Adnak mellé Online programot, plusz videót, e-book-ot, meditációs és relaxációs hanganyagot, és még sok minden mást. Íme néhány közülük:

+ Leading Well from Within Online Program
+ 7 Minute Stress Solution eBook
+ Wake Up & Inspire Happiness Video
+ Practice of Relaxation Meditation Audio
+ The Everything Book
+ Brain Warrior’s Way Sustenance eGuide
+ Initiate the Relaxation Response Video
+ And more!

Az online verzió 59 dollár, de lehet választani flash drive-ot is, (99 dollár) amit elküldenek postán, illetve a kettőt együtt – online+flash (ami szintén csak 99 dollár). Kattints ide, a részletekért!

Global Stress Summit

Azonkívül igértem, hogy kiteszem a többi nap programját is. Az alábbi képen láthatóak a második nap előadásai.
Global Stress Summit

A regisztráció és az előadások online meghallgatása nem kerül semmibe. Ha akár csak egy is van, ami érdekel, akkor regisztrálj!

Előadássorozat a stresszről ingyen (angolul tudóknak)

Előadássorozat a stresszről ingyen (angolul tudóknak)

35 szakértő előadását hallgathatod meg online, stresszel kapcsolatos témákban ingyen egy hét alatt, április 24 ás május 1 között. Ráadásul még bónusz ajándékokat is kaphatsz, ha regisztrálsz.

Kattints a képre a részletekért! Az egész sorozat ingyenes.

Global Stress Summit
A stressz, stresszcsökkentés és stresszkezelés területen számos témát jár körül ez az előadássorozat, íme néhány közülük (a teljesség igénye nélkül):

  • Szorongás és félelem
  • Stressz, depresszió és a kreatív agy
  • A stressz és a figyelemzavar (ADD) kapcsolata
  • Stressz és spiritualitás
  • Stressz és a legfontosabb emberi kapcsolataink
  • Alvási stratégiák a stressz csökkentésére
  • A stressz élettana
  • A zebrák miért nem kapnak gyomorfekélyt?
  • Stressz és a teljesítményünk összefüggései
  • Stressz és az étrend kapcsolata
  • A teammunka kihívásai

A 35 előadás napi öt előadásra bontva kerül ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat mindet élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.

Itt láthatod az első öt előadás témáját. Ha érdekel, akkor további információkat találsz a képre kattintva.

Global Stress Summit

A többi előadás címét is ki fogom tenni az  elkövetkező napokban, de ha kíváncsi vagy, akkor a regisztrációs oldalon már most elolvashatod, hogy mikről lesz majd szó.  A regisztrációhoz mindössze egy felhasználónevet és egy email címet kell megadni, és amint elkezdődnek az előadások, emailben megkapod a linkeket hozzájuk.

Kattints ide a részletekért!

A meditációt el lehet rontani?

A meditációt el lehet rontani?

meditalasSzámtalan helyen olvashatunk a meditáció pozitív hatásairól, mint például tisztább elme, jobb fókusz, nagyobb nyugalom, boldogság, kevesebb stresszelés.  Ki ne akarna ilyesmit magának? Ez mind átkozottul vonzóan hangzik. Sokan ki is próbálják, aztán mégis hamar feladják, mert úgy érzik, hogy nem megy.  A gondolatok csak nem akarnak elcsitulni, a láb zsibbad, az ülés kényelmetlen, a becsukott szemmel való üldögélés unalmas, a koncentráció meg nem megy az istennek se. Még az is eszébe juthat az embernek, hogy addig, amíg nem ült le meditálni, addig semmi baja nem volt, most meg ülés közben tömegével jönnek a nemkívánatos gondolatok, ahelyett, hogy az elvárt zen békesség töltené el az embert. És aki kitart egy darabig, még azok is sokszor elvesztik a kitartásukat, mert nem látnak azonnali fejlődést.  Kétségtelenül szar helyzet.

Ezek után törvényszerűen jön a gondolat, hogy „Nem jól meditálok! Hiába ülök itt, béna vagyok, nem megy. Nem nekem való ezek szerint a meditáció. Képtelen vagyok lenyugodni, és kizárni a gondolataimat.”

Nos légy üdvözölve a klubban. 🙂 Megnyugtathatlak, hogy még a sok-sok éve meditálók sem tudják kizárni a gondolatokat a fejükből. Nekik is újra meg újra felbukkannak nemkívánatos gondolataik. Nekik is zsibbadhat a lábuk, viszkethet az orruk, és egy idő után nekik is kényelmetlenné válik a mozdulatlan ülés.

A gondolataink olyanok, mint a fákon ugráló majmok, egyik ágról a másikra, egyik gondolatról a másikra ugrálunk. Ez mindenkivel így van.  De mivel ez a tudat természete, ezért nem is várhatjuk el, hogy egyszerűen megszüntessük a gondolatokat.  Én már jó néhány éve meditálok rendszeresen,  de minden egyes alkalommal, amikor leülök meditálni, nekem is el-elkalandoznak a gondolataim.  És még azok is, akik 20-30 éve meditálnak, ők is megtapasztalják ezt. Így aztán mondhatnám azt, hogy minden alkalommal, amikor eltérül a figyelmem a meditációm választott tárgyáról, (mondjuk a légzésem figyeléséről) akkor ezek szerint elrontottam a dolgot. DE ez nem így van! A meditáció lényege nemcsak az, hogy figyeljük a légzésünket, hanem az is, hogy észrevegyük, ha a gondolataink elkalandoznak. Nem megszüntetni kell a gondolatokat, hanem felfigyelni arra, hogy mi történik az elménkben. Észrevenni azt, ahogy a gondolatok megjelennek. És amikor megjelentek, akkor el tudjuk engedni őket, és újra visszatérni a légzésfigyelésre. Azaz észrevenni a változást. Gyakorlatot szerezni abban, hogy úgy tekintsünk a dolgokra, ahogy azok vannak.

Gondolj arra, hogy mindenhez gyakorlat kell. Az eredmények soha nem jönnek egyik napról a másikra. Legyen az akár sport, akár tanulás, akár valamilyen zenei, vagy más készség elsajátítása,  abba időt, energiát kell beletenni. Én kamaszkoromban egy ideig tanultam zongorázni, és minden héten eljártam a zongoratanárhoz, aki házi feladatokat adott, amiket otthon  aztán gyakorolhattam. Talán egy év után abbahagytam, de őszintén szólva már nem emlékszem, hogy miért. Arra viszont emlékszem, hogy soha nem lebegett előttem semmilyen zenei karrier, nem gondoltam, hogy belőlem valaha is zongorista váljék, mindössze jó volt maga a zongorázás.  Élvezet volt a tevékenység, azzal együtt is, hogy időnként nagyon unalmas volt ugyanazokat a futamokat újra és újra lejátszani.

A meditálás ugyanilyen. A rendszeres meditáció nem arról szól, hogy egyszer csak valamit majd elérünk. Nem valószínű, hogy lesz belőlünk egy zen mester, és nem leszünk a meditáció bajnokai. Nem fognak megszűnni a zavaró gondolataink a fejünkben. Nem fogjuk tudni kiüresíteni az elménket. (De ezek nem is céljai a meditációnak.) Továbbra is előfordul, hogy zsibbadni fog a lábunk, vagy éppen lebukik a fejünk.  És időnként unalmasnak fogjuk érezni.

De mindezzel együtt mégis érdemes csinálni, mert a meditációt nem lehet elrontani. Ha megszabadulunk az irreális elvárásoktól, akkor pláne.  A gondolataink mindig el fognak kalandozni, bármit is teszünk. Azt viszont meg tudjuk tenni, hogy a figyelmünket újra és újra visszatereljük a meditációnk tárgyára. Ami lehet akár a légzésünk, akár valami más. És mindezek ellenére idővel fognak jönni változások.  Néhány hónap meditálás után, esetleg könnyebb lesz egy stresszes helyzet, vagy képesek leszünk nyugodtabban viszonyulni egyes olyan dolgokhoz, amik korábban felzaklattak. Vagy valami más dolog válik jobbá.

De ha csak azért kezdünk el meditálni, mert valahová el akarunk jutni, akkor valószínűleg csalódni fogunk. Ezek a pozitív változások nem olyanok, mint egy ház felépítése, amikor a ház egyszer csak elkészül, és akkor nincs mit tenni a továbbiakban. Olyan soha nem lesz, hogy egy (vagy kettő, vagy sok) év meditáció után „készek” leszünk vele. A meditációban maga a folyamat, maga szokás az, ami miatt érdemes csinálni. Ugyanúgy, ahogy egy évek óta kocogó ember sem azért kocog, mert el akar jutni A-ból B-e, hanem a futásért önmagáért teszi.  A meditáció nem a tökéletes élmény eléréséről szól, hanem a gyakorlásról. Amikor az út maga az ami a lényeges, és nem a végcél.

Egy perc meditáció

Szóval minden kezdőnek, és újrakezdőnek ajánlom a következő gyakorlatot. Állíts be valamilyen időmérő eszközön, telefonon, bármin egy-két percet. Aztán ülj le,  lehetőleg egyenesen, de nem túl feszesen, és nem is összeroskadva. Hunyd le a szemed, és figyeld meg a lélegzetvételedet. Keresd meg azt a pontot, ahol leginkább tudatában vagy annak, hogy veszed a levegőt. Ez lehet akár az orrod, az orrüreg, a tüdő, vagy a rekeszizom, has. Figyeld, ahogy ki-, és beáramlik a levegő. Ha jön egy gondolat, akkor tudatosítsd magadban, hogy ez egy gondolat, majd engedd el, és térj vissza a légzéshez. Ha újabb gondolat jön, azt is engedd el, és fordítsd megint a figyelmedet a légzésedre. És ezt ismételd újra és újra és újra, addig amíg az óra meg nem szólal. És ennyi.  Ezt nem lehet elrontani. Bárhogyan csinálod, jól csinálod. 🙂

 

Akupresszúrával a stressz ellen

Akupresszúrával a stressz ellen

szivburok meridian 6-os pont
Szívburok meridián 6-os pont

Ha stresszesek vagyunk,  olyankor érdemes néhány akupresszúrás pontnyomást is bevetni, enyhíthetik a különböző stresszel, szorongással kapcsolatos kellemetlen tüneteket. Ezeket a pontnyomásokat akkor is ki lehet próbálni, ha például a fejünk fáj valami feszültség, idegesség miatt. A pontokat úgy kell nyomni, hogy nagy fájdalmat ne okozzunk magunknak, de azért elég erőteljes legyen. A nyomásnak merőlegesnek kell lennie a bőrfelszínre. Ujjbeggyel megnyomjuk a pontot, majd kilégzésnél kissé mélyítjük a nyomást, belégzésnél megtartjuk a határon. Legalább  4-5 lélegzetvételen keresztül tartsuk ki a pontnyomást. Miközben a pontokat nyomjuk, próbáljunk meg teljes figyelmünkkel oda fordulni. Figyeljük meg, amint az ujjunk belemélyed a bőrbe, az milyen érzést okoz.  Milyen az, amikor mélyítjük a nyomást, illetve mennyiben más, amikor csak megtartjuk? Az akupresszúra sokkal hatékonyabb lesz,  ha odafigyelünk, mintha csak fél-, vagy negyedszívvel, egészen máshol járó gondolatokkal nyomkodjuk a kezünket, vagy más testrészeinket.

A feszültségek kezelésére a következő pontokkal lehet próbálkozni:

  • Szívburok meridián 6-os pontja.

Helye a csuklóredőtől 3 ujjnyira, az alkar belső oldalán, a két ín között van.  A szív működésére van jó hatással. Álmatlanság, rosszullét, émelygés, szorongás, izgulás ellen jó. Belső nyugalomhoz segít.

  • Szív meridián 7.es pont.

Helye a csuklóredőn oldalt a borsócsont szélén belül.  A kisujj vonalában a tenyér legalján  a csuklónál van egy kis dudor, ennek a dudornak a belső oldalán található ez a pont. Nyugtató, kiegyenlítő hatás. Lámpaláz esetén, valamint az idegességet is enyhítheti.

  • Szívburok meridián 8-as pont.

A gyűrűs és középső ujj vonalában, gyakorlatilag  a tenyér közepén levő mélyedés. Idegességet, szorongást, feszültséget oldhatunk vele.

  • Kormányzó vezeték 20-as pontja

A fejtető legmagasabb pontja, a középvonal és az oldalvonal metszéspontjában található. A jang energiák belépőpontja, az egész testre erősen hat. A fej energiaellátását harmonizálja, tisztítja a tudatot.

  • Epe meridián 20-as pont.

A nyakszirtcsont alatt, a fejbiccentő izom és a trapézizom közötti  oldalt található a mélyedésben. Fejfájás, tarkómerevség, egyes szemproblémák, szédülés, megfázás esetén hasznos.

  • Epe meridián 12-es pont.

Fül mögötti kis dudorok: méregtelenítés, fejfájás. Az összes ujjunkat a fül mögötti területre szorítjuk, vagy erőteljesen megdörzsölgethetjük a területet.

  • Vese meridián  6-os pont.

Belső boka alatti mélyedésben. Fáradtság, álmatlanság ellen hasznos, élénkít.

6. gyors stresszcsökkentő módszer

6. gyors stresszcsökkentő módszer

stressz mentesSzámtalan stresszcsökkentő módszer létezik. Kezdve a jógától, a relaxáción át, vagy egy beszélgetés egy jó baráttal, kocogás, sportolás, és még sok más. Sajnos azonban sok esetben nincs módunk arra, hogy például egy stresszes munkahelyi helyzetben úgy csökkentsük a feszültséget, hogy csapot-papot otthagyunk és elmegyünk kocogni. Ezekre a helyzetekre valami olyasmi kell, ami könnyen elérhető, nem igényel sok időt, és bármikor kéznél van.

Egy ilyen gyors, és azonnal ható stressz csökkentő módszer az érzékeinkre való odafigyelés. Veszünk egy mély lélegzetet, és a figyelmünket a környezetünkre irányítjuk, arra, amit látunk, hallunk, szagolunk, ízlelünk, vagy tapintunk. Például, ha rátekintünk egy olyan fotóra, ami mindig feltölt minket, – például egy nyaralási kép, vagy a gyerekünk, unokánk fotója, az gyorsan csökkentheti a stresszt bennünk. Természetesen nem mindenki reagál ugyanúgy, és ugyanarra egyformán. Van, akire például egy illat megnyugtatóan hat, míg másnak ugyanaz az illat lehet semleges, de akár kellemetlen is. Ahhoz, hogy tudjuk melyik érzékünket, – és mivel –  kell megszólítani, valószínűleg kell némi kísérletezés. Sokan használnak ilyen stresszmentesítő módszereket anélkül, hogy végiggondolták volna, anélkül, hogy kísérleteztek volna több módszerrel is. Tipikusan ilyen például a konzumevés, vagy a dohányzás.

Ahhoz, hogy kiderítsük, melyik érzékünk vethető be a leghatékonyabban, érdemes picit a múltba révednünk. Például, ha gyerekkorunkban volt egy plüss, vagy rongyika, amit folyton magunkkal hurcoltunk, akkor lehet, hogy a tapintási érzékünkből hozhatjuk ki a legtöbbet. Próbáljuk meg végiggondolni, hogy gyerekkorban mi nyugtatott meg minket, és ha rátalálunk valamire, akkor az lehet kiindulási alap.

Ha nincs ilyen emlékünk, de van egy kis rendszerező hajlamunk, akkor megtehetjük azt, hogy felkészülünk egy-két érzékünket megszólító tárggyal, amiket magunkkal hordunk, és ha valami kisebb stressz ér minket, akkor egy-egy ilyen alkalommal kipróbáljuk közülük valamelyiket. Amelyik a leggyorsabban enyhíti bennünk a feszültséget, valószínűleg az lesz a nyerő. Ha nem hat elég gyorsan a kipróbált dolog, például csak a sokadik csésze tea után nyugszunk le, akkor valami mást kell keresnünk. Ha nem tudunk, vagy nem akarunk felkészülni, nem akarunk kísérletezgetni, akkor egyszerűen csak az épp először eszünkbe jutó dologgal próbálkozzunk, és ha beválik, akkor jó, ha nem az igazi, akkor legközelebb próbáljunk egy másik érzékünkre hatni.  A lényeg, hogy olyat találjunk, ami a leggyorsabb, és leghatékonyabb számunkra.

Nézzünk néhány ötletet a különböző érzékeinket megszólító dolgokból.

Látvány:

  • fotó egy nyaralásról, gyerekekről, kedvenc állatunkról, vagy akár csak egy szép helyről, amit akár papír formájában magunkkal vihetünk, vagy akár például a telefonunkra is rátehetünk
  • egy megnyugtató sreensaver, vagy desktop háttér a számítógépen
  • ha az ablakból kinézve szeretjük a látványt, az is tökéletesen megfelel

Hang:

  • ha van kedvenc zenénk, meghallgathatjuk akár a telefonon, akár mp3 lejátszón
  • természethangok hallgatása pár percig. Számos ilyet találhatunk a neten, ahol madárcsicsergés, esőkopogás, vagy szél hangját hallhatjuk. Itt is ajánlottam már egy ilyet.
  • lehet, hogy az emberi beszéd a megnyugtató számunkra. Hallgathatunk valamilyen kellemes hangot, ahol valaki például egy rövid, pár perces meditációs szöveget mond el.
  • hallgathatjuk saját hangunkat is. Vegyünk fel magunknak támogató, lélekerősítő mondatokat, akár mantrákat is, amelyek nyugtató hatással vannak ránk.

Illatok:

  • lehet kísérletezni például különböző illóolajokkal. Vannak köztük olyanok, amelyekről hagyományosan azt tartják, hogy nyugtató hatásúak. Ilyenek például a levendula, teafa, narancsvirág, bergamott.  De nyugodtan próbálkozhatunk más illóolajokkal is.
  • sok helyen kaphatóak illatosított mécsesek, gyertyák. Próbáljuk ki ezeket.
  • tarthatunk otthon, vagy az irodai asztalunkon illatos növényt.
  • kedvenc kölnink, vagy parfümünk is segíthet.
  • valamilyen fűszer, például fahéj, vagy citromhéj illata is jó szolgálatot tehet.

Érintés:

  • próbáljuk ki, hogy puha, vagy erős érintés az, ami számunkra kellemesebb. Ha a puha érintés, akkor valami simogatnivaló tárgy, kis plüssállat, vagy egy puha kendővel kísérletezhetünk.
  • ha erősebb érintést akarunk kipróbálni, akkor feszítsük meg, majd lazítsuk el az izmainkat sorban, egymás után. Azaz először “ökölbe” szorítjuk a lábujjainkat, lábfejünket, majd ellazítjuk. Utána megyünk fölfelé, megszorítjuk a lábszárakat, majd ellazítjuk, és így tovább végig az egész testen.
  • használhatunk stresszlabdát, vagy egy közönséges kis gumilabdát, vagy gumikarikát is, amit a kezünkben többször megszorítunk.
  • próbálkozhatunk a hideg-meleg érzéssel is. Például  pár percre egy jégkockát veszünk a kezünkbe, vagy egy bögre meleg italt.

Ízlelés:

  • rágjunk rágógumit. Erről szintén szó volt már itt.
  • együnk egy kocka fekete csokit
  • ihatunk teát, kávét, vagy akár egy pohár vizet is.
  • a narancs, és más citrusféléknek nemcsak az illata, hanem az íze is nyugtatóan hathat ránk.
  • ha valamilyen sós ízre vágyunk, akkor inkább válasszunk egy kevés sós mandulát, mint csipszet.

Mozgás:

  • jól jöhet egy nyújtózás, tagjaink megmozgatása. Akár csak annyi, hogy felállunk a székből, és körbesétáljuk a helységet.
  •  végezzünk nyak körzéseket.
  • lazítsuk ki a nyak, váll és kar izmainkat. Ezek szoktak leginkább befeszülni.
  • ha a gyomrunk szorul össze, akkor néhány mély légzés, és jobbra-balra, illetve hátra hajlás segíthet.
  • menjünk ki a helységből, és járjunk pár percet a folyosón, vagy más szobákban.

Ezek a technikák nem a hosszú távú stresszcsökkentésre alkalmas dolgok, csak a pillanatnyi feszültséget enyhítik. Viszont ha valamelyik beválik, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan tudjuk azt a modalitást felhasználni ahhoz, hogy az általános stressz szintünket enyhíteni tudjuk. Abban az esetben például, ha a mozgás válik be legjobban, akkor lehet, hogy egy jó általános stresszcsökkentő módszer lenne számunkra valamilyen rendszeresen végzett sport.

(Forrás: helpguide.org)

Az erdő gyógyító hatása

Az erdő gyógyító hatása

Gyógyító erdő - healing forest
Gyógyító erdő – healing forest

Az előző posztban, a listában -többek között – szerepelt a séta is, mint egy lehetséges stressz csökkentő módszer. Ha azonban van lehetőségünk erdőben, természetben sétálni, akkor az még sokkal jobb.  Az ember, ugyanúgy, mint minden állat, vagy növény, a természet részeként jött létre millió évekkel ezelőtt, csak éppen az elmúlt egy-kétszáz évben erről totálisan elfeledkeztünk. Állandóan négy fal között vagyunk, vagy ha nem, akkor viszont a városi zűrzavarban. Eltávolodtunk az eredeti környezetünktől, és bár sokszor érezzük azt, hogy valami nincs rendben, de nem tudjuk megfogalmazni, hogy valójában mi a baj. Azonban ha ki tudunk egy kicsit szakadni a városból, és rá tudunk csodálkozni újra a természetre, az olyan felszabadító hatással lehet ránk, amire semmilyen más stresszcsökkentő  módszer nem képes.

Még aki nem ért angolul, annak is érdemes megnéznie az alanti négy és fél perces videót, mert gyönyörű természeti képek vannak benne, és ha nincs is módunk kimenni egy erdei sétára, legalább a látványban gyönyörködhetünk itt a képernyő előtt.

Video: How forest heal people – Hogyan gyógyítja meg az erdő az embert

105 tipp a stressz-oldásra

105 tipp a stressz-oldásra

Relax a tengerparton
105 módszer lazításra, stresszoldásra

Számos módszer létezik arra, hogy valahogy kezeljük a stresszeket, amik érnek minket. Pontosabban a stressz ránk tett hatását, hiszen a stresszhelyzetek így is úgy is elérnek bennünket, nem tudjuk kikerülni őket. Úgyhogy azt gondoltam, összeszedek én is egy kupacot olyan módszerekből, amikkel enyhülést találhatunk a stresszes időszakokban. Nyilván mindenkinek megvannak a maga praktikái ilyen esetekre, viszont előfordulhat, hogy a szokásos módszerünk csődöt mond, és esetleg valami más, szokatlan, vagy csak még nem próbált ötlet jobban beválna. Elméletben mindannyian tudjuk, hogy rengeteg lehetőség létezik, de sokszor – főleg stressz alatt – néha még a saját stresszkezelő módszerünk sem jut eszünkbe, nemhogy valami új.  Néha csak azt érezzük, hogy tele a hócipőnk, és nem jut eszünkbe, hogy bármit is tehetnénk ellene. Ráadásul ha netán a stresszes időszakokban, egy zaklatott nap végén úgy érzed, hogy egy-két pohár bort kellene meginni ahhoz, hogy felszabadulj egy kicsit, akkor talán jobbat teszel magaddal, ha a lenti listából választasz inkább egyet-kettőt, az ital, vagy a nyugtató helyett.

A stresszre sajnos nincs egyetlen varázsmódszer sem. Az alant található lista egyik tétele sem feltétlenül jobb, vagy rosszabb, mint a másik.  Kinek ez válik be, kinek amaz.   Vannak köztük instant, pár perces megoldások, és vannak olyanok, amikhez némi előkészület, vagy tervezés szükséges.

  1. meditálj
  2. relaxálj
  3. autogén tréningezz
  4. sétálj
  5. pihenj
  6. aludj
  7. játssz
  8. végy egy forró fürdőt
  9. használj illóolajokat, aromaterápiát
  10. próbáld ki az EFT-t
  11. használj stresszlabdát
  12. figyelj az étrendedre
  13. vegyél étrend-kiegészítőket,
  14. vitaminokat,
  15. gyógynövényeket
  16. próbáld ki az akupunktúrát,
  17. akupresszúrát
  18. igyál teát
  19. jógázz
  20. olvass
  21. színezz
  22. rajzolj, fess
  23. hallgass zenét
  24. játssz hangszeren
  25. próbáld ki az agykontrollt
  26. sportolj
  27. kertészkedj
  28. vakációzz
  29. kirándulj
  30. lazítsd el az izmaidat
  31. találj egy hobbit
  32. nevess
  33. légy hálás
  34. lassíts
  35. menj el egy masszázsra
  36. beszélgess
  37. válts életmódot
  38. menj el gőzfürdőbe
  39. szaunázz
  40. menj kineziológushoz
  41. oszd be az idődet
  42. bocsáss meg
  43. ne drámázz
  44. nézz macskás/kutyás videókat
  45. nézd optimistán a dolgokat
  46. kerüld a negativitást
  47. ne működj multitaskban
  48. egyszerre csak egy dologra figyelj
  49. énekelj
  50. rágózz
  51. menj templomba
  52. mondj egy imát
  53. táncolj
  54. csinálj rendet
  55. hallgasd a környezetet
  56. hunyd be a szemed pár percre
  57. írj naplót
  58. menj ki a napra
  59. kérj tanácsot
  60. pihenj délután 15-20 percet
  61. simogass kutyát/macskát
  62. tarts kisállatot otthon
  63. öleld meg, akit szeretsz
  64. sírj
  65. kerüld a rágódást
  66. ne légy perfekcionista
  67. ne hasonlítgass
  68. földeld magad, járj mezítláb
  69. ne olvass/ne nézz híreket
  70. dicsérj másokat
  71. ne panaszkodj
  72. adományozz
  73. kerüld a toxikus embereket
  74. menj el egy buliba/koncertre
  75. ne foglalkozz azzal, hogy „mi lett volna, ha”
  76. adj időt magadnak
  77. szabad hibázni
  78. szeresd önmagad
  79. mondj nemet
  80. szabj határokat
  81. ne legyél mártír
  82. ünnepelj
  83. jutalmazd magad
  84. ne egyél cukrot
  85. bízz
  86. állíts fel prioritásokat
  87. kapcsold ki a tévét
  88. legyél a jelenben
  89. húzd ki magad
  90. engedd el
  91. csinálj rendet
  92. menj múzeumba, kiállításra
  93. öltözz kényelmesen
  94. végezz légző gyakorlatokat
  95. figyelj a vércukrodra
  96. méregteleníts
  97. böjtölj
  98. vizualizálj valami pozitívat
  99. ne merülj önsajnálatba
  100. számolj 10-ig, mielőtt cselekedsz
  101. fogadd el
  102. tarts távolságot
  103. nyújtózz
  104. tervezz előre
  105. gondold át más nézőpontból
Természethangok kedvünkre mixelve

Természethangok kedvünkre mixelve

Relax - téli hangulat.
Relax – téli hangulat.

Sok embert jobban megnyugtatnak a természet hangjai, mint például a zene. Talán azért van ez, mert a természeti zajok, valami ösztönös és ősi ént szólítanak meg bennünk. Bár a városokban hozzászoktunk már az állandó autózajhoz, a forgalomhoz, a szomszéd kutyájának az ugatásához, de alapvetően szerintem mindannyian jobban érezzük magunkat, ha olyan hangok vesznek körül, amik az érintetlen természetből erednek. Ha relaxálni szeretnénk, akkor szívesebben vagyunk erdőn, mezőn, vízparton, – mint a városban – ahol a patak csobogása, a szél fújása a levelek között, vagy a madárcsicsergés az összes hang.

Ha ki akarunk kicsit kapcsolódni a napi zűrzavarból, és pihenésképpen leülünk, akár egy könyvvel, vagy meditálunk, akkor kiváló segítség a napi stressz leküzdéséhez az, ha a háttérben nem az ütvefúró, a flex, meg a busz zaját halljuk, hanem olyan hangokat, amik arra emlékeztetnek minket, milyen egy réten, patakparton, mezőn üldögélni. Szerencsére ezt elérhetjük a város kellős közepén is, mert természethangokból a Youtube-on találhatunk többfélét, vagy akár vehetünk is ilyen CD-ket, de van rá lehetőség, hogy saját magunknak mixeljünk a hangulatunktól függően kedvünkre valót.

A természeti hangok önmagukban is relaxáló, pihentető hatásúak, akkor is felüdülünk, ha csak leülünk pár percre, behunyjuk a szemünket, és nem teszünk semmi mást, csak hallgatjuk őket.

http://naturesoundsfor.me/ oldalon összeállíthatunk, online hallgathatunk, illetve akár le is menthetünk a gépünkre különféle természeti hang kombinációkat. Sok féle hangot lehet keverni, vannak köztük olyanok, mint az eső, szél, hullámok, illetve különféle állatok hangjai. És ami most már lassan aktuális, még egy kis karácsonyi hangulatot is belophatunk az életünkbe olyan hangokkal, amint a léptünk alatt ropog a hó.

Mosollyal a stressz ellen

Mosollyal a stressz ellen

Szereted a vidám embereket? Én igen. De szerintem mindenki szívesebben van együtt olyanokkal, akik mosolygósak, kedvesek, mint olyanokkal, akik unott arccal, savanyúan, vagy ne adj Isten állandóan mérgesen, elégedetlenül néznek bele a világba. A mosolynak azonban nemcsak a másokra tett hatása lényeges, hanem saját magunknak is rendkívül hasznos. Számtalan helyen olvashatjuk, hogy kutatók többféle kisérletben is megállapították már, hogy akik többet mosolyognak, azok a stresszhelyzeteket is jobban viselik, és hamarabb leküzdik a stressz által keltett negatív hatásokat. A kutatások eredménye arra is fényt derített, hogy érdekes módon nemcsak a valódi mosoly, – hiszen stresszhelyzetben ki tudna igazi, boldog mosolyt produkálni – hanem a szándékosan előidézett, magunkra erőltetett mosolygás is segít a stresszhelyzeten túljutni.  Azaz a mosoly akkor is hasznos, ha valójában nem vagyunk boldogok. 🙂

Azon kívül, hogy a mosoly segít a stressz leküzdésében, még az életünket is meghosszabbítja. A mosolygós emberek körülbelül 8 évvel többre számíthatnak, mint a nem, vagy keveset mosolygó embertársaik.
Az alábbi rövidke 7 perces TED videóban a mosoly további előnyeiről láthatunk egy szórakoztató előadást. A magyar felirat bekapcsolható a jobb alsó sarokban levő kis szövegbuborékra kattintva.

A rágózás vajon tényleg csökkenti a stresszt?

A rágózás vajon tényleg csökkenti a stresszt?

ragozo-lany
Kutatók bebizonyították, hogy a rágózás tényleg csökkenti a stresszt.

„Édes fiam, köpd már ki azt a rágót!” Vajon hányszor hallottuk ezt már? Az iskolákban a tanárok kifejezetten nem szeretik, ha egy nebuló rágózik, pedig a rágózás egy stressz-csökkentő tevékenység. Legalábbis így tartja a közvélekedés. Mellesleg véleményem szerint az iskolai létre nagyon is ráfér, hogy csökkenjen benne a gyerekek (és a tanárok) stressz szintje.
Nos, most egy egészen friss, 2016-os kísérletben, japán kutatók úgy gondolták, hogy megkísérlik bebizonyítani, hogy vajon ez a vélekedés megállja-e a helyét. A japán iskolarendszer kifejezetten erős stressznek teszi ki a tanulókat, úgyhogy nem csoda, hogy nekik jutott ez eszébe először.  A japán iskolai tanévek végén, illetve felvételik idején például sokkal több fiatal lesz öngyilkos, mint egyébkor.  A teszt, amit kitaláltak ugyan nem nagy létszámú kísérleti személy részvételével zajlott, de az eredmények szignifikánsak lettek.  (A kísérlet absztraktja “Relationships Between Gum-Chewing and Stress.” címmel a pubmeden olvasható el.)

Korábbi állatkísérletekben mások már megállapították, hogy ha a kísérleti állatokat mozgásukban akadályozták, de közben egy fadarabot rágicsálhattak, akkor nem választódott ki az amigdalájukban noradrenalin, ami normál esetekben a stresszre történő természetes reakció.

Az emberekkel történő kísérlet során persze nem kötözték le a kísérleti személyeket,  és fadarabot sem adtak a szájukba, hanem ehelyett hangeffektusokat játszottak le fülhallgatón a csukott szemmel ülő alanyoknak. Két csoportot vizsgáltak, az egyik csoport rágózott a kísérlet alatt, míg a kontrollcsoport nem. Mérték EEG-vel az agyi aktivitásukat, vérnyomásukat, és a szívritmusukat.

Az eredmények azt mutatták, hogy a rágózó csoport szignifikánsan kisebb stresszválaszt adott a kísérlet során, mint a kontrollcsoport.  Ebből következik, hogy a rágózás valóban egy lehetséges stresszcsökkentő módszer.  Éljünk vele nyugodtan. Mellesleg fejlődésben levő gyerekeknél az állkapocs megfelelő fejlődését is elősegíti, ha erősen rágnak. Hozzáteszem, hogy ez akkor ér, ha csukott szájjal teszik. 🙂 Ebben a témában érdemes elolvasni ezt a cikket, a kusza fogakról, és annak okairól.