Browsed by
Szerző: Eszter

Van itt valaki, aki nem csapja be saját magát?

Van itt valaki, aki nem csapja be saját magát?

bathroom-scale-shockA napokban az egyik hírlevélben, ami rendszeresen jár nekem,  a választás erejéről volt szó. Elég mélyen érintett. Ha jobban belegondolunk, egész életünk a saját választásaink, döntéseink eredménye.

Én döntöm el, hogy milyen vagyok, milyenné válok, ki vagyok, és kivé akarok válni. Én döntöm el, hogy hogyan látom magamat, vagy másokat. Minden alkalommal, amikor döntési helyzetbe kerülök, akkor rajtam áll, hogy mi lesz annak a döntésnek a végkimenete. A legapróbb választásainktól, az egészen nagyokig, valamennyi rajtunk múlik. Egészen onnan kezdve, hogy mit és hogyan válaszolok egy kérdésre, esetleg felkelek-e 5 perccel korábban, szóba állok-e, igyekszem- e barátkozni valakivel, vagy sem, egészen odáig, hogy hova jelentkezem egyetemre, vagy megházasodom-e, lesznek-e gyerekeim.

Nem kenhetem a felelősséget másra, hogy ezért-azért-amazért vagyok ilyen, mert Valaki ezt akarta tőlem. És nem mondhatom azt sem, hogy azért, mert ilyen a természetem, ezt örököltem. Nem. A természetem olyan lesz, amilyenné én magam teszem. Akár félős, akár agresszív, és akármilyen más vagyok, arra én edzettem magamat. Hosszú évek, kemény munkájával. Mindig, minden esetben az én felelősségem a döntés, én választok.

És igen, a választás sokszor rohadt nehéz. Szívesebben választom számtalanszor a könnyebb utat. Azt az utat, ami abban a pillanatban kevésbé ijesztő. Kevésbé szorongató. Kevésbé fárasztó. Amikor egyszerűbb bedugni a fejemet a takaró alá. Mert mi van, ha tévedek? Mi van, ha nem lesz jó? Mi van, ha rosszul fogom érezni magam? Mi van, ha nem leszek kitartó? Mi lesz, ha nem fog sikerülni?

És persze ilyenkor szorongok, stresszelek. Végül aztán úgy döntök, hogy inkább nem teszek semmit. Inkább  Facebookozom, vagy Pinterestet nézegetek, és alibi tevékenységeket csinálok. És szép lassan oda jutok, hogy egyre jobban becsapom magamat. Amikor egyre kényelmesebb leszek, ahogy hozzászokom a saját gyengeségeimhez.

Veled is van így? Te is gondolod időnként azt, hogy nem is vagy még „olyan” kövér, nem is vagy „annyira” beteg? Nem is “olyan rossz” még a helyzet, vagy nem is „lennél képes” jobban tanulni, nem is érdekel „annyira” az a tökmindegy micsoda, hogy nekikezdj, és valóban szembenézz a helyzettel, és komolyan foglalkozz a dologgal.

Belenézek a tükörbe, és azt látom, hogy ahogy változom, az nem mindig tetszik.  És nem a ráncokra gondolok, hanem az eltékozolt lehetőségekre, az elpazarolt percekre, órákra, és gyáva döntésekre.  Olyan simán csapom be magamat, hogy fel sem merül bennem, hogy ezt én teszem. Eltelik egy-két év, és az, ami régebben csak egy egészen kicsit nem volt jó, az most már nagyon nem jó, ami csak egy picit fájt, ott majd nagyon fog fájni. Ahogy múlik az idő, már nem csak 3-4 kiló többlet lesz, hanem 15-20. Amikor olyan elpunnyadt leszek, hogy már egy félórás sétától is kidőlök.

És úgy érzem elfáradtam, és olyan szokások rabja vagyok, amiken nincs erőm változtatni. Sőt, valójában talán nem is akarok változtatni, mert ahhoz erő kellene és kitartás. És ráadásul még esetleg fáj is. És minél messzebb kerülök attól a korábbi énemtől, akinek mindez még könnyen ment, annál nehezebb lesz, annál több energiát kellene belefektetni, annál nehezebb bármit is tenni.

Azt hiszem nem akarom becsapni magamat, mégis naponta megteszem, amikor nem csinálom a fekvőtámaszokat, és nem megyek el futni, vagy úszni, vagy nem jelentkezem arra a tanfolyamra.

Hatvan-hetven-nyolcvan évesen vajon mennyire lesz erőm? Most még megtehetem, hogy odafigyelek magamra, és szembenézek azzal, hogy ez nem lesz mindig így.  Elég ránéznem az idősebb rokonaimra, és pengeélesen látom, hogy mi lesz velem harminc-negyven év múlva, ha MOST nem kezdek el változtatni valamin.

Veled mi lesz? Mit látsz magad előtt? Mire akarod az energiáidat fordítani?

Ha kaphatnál ajándékba 100, vagy 150 dollárt, melyiket választanád? Biztos?

Ha kaphatnál ajándékba 100, vagy 150 dollárt, melyiket választanád? Biztos?

dollarGyakran gondoljuk azt, hogy  egy szokás kialakításához akaraterő kell csak és kész. És aki elbukik valamilyen szokásának a kialakításában, annak gyenge az akaratereje. „Nem tudom tartani a fogyókúrám”,  vagy „nem járok edzeni két hónapja” ettől aztán megrendül a magunkba vetett hitünk, önbizalmunk, azt kezdjük hinni magunkról, hogy gyenge az akaraterőnk. Ez azért nem egészen így van.

Kutatók csináltak egy kísérletet, ahol először megkérdeztek embereket, hogy mit választanának, ha most kaphatnának 100 dollárt, vagy egy hónap múlva 150-et. Az emberek többsége racionálisan gondolkodik,  tud számolni, és belátja, hogy a 100 dollárnál a 150 jelentősen több. És  hacsak nincs valamiért most azonnal szüksége egy kis pénzre, a többség, kb. 80%-uk a 150 dollárt választotta. Viszont ha előtte feltettek nekik sok „vagy-vagy” eldöntendő kérdést, (amiknek egyáltalán semmi köze nem volt ehhez a 100-150 dollár választási kérdéshez) akkor a döntéshozó, racionális képességük „kifáradt”, és saját jól felfogott érdekükkel ellentétesen, az azonnali 100 dollárt választották.

Ugyanezt a kérdést feltették  más kontextusban is. Férfiakat és nőket két-két csoportra osztottak. Az egyik csoport férfinak csinos nők fényképét mutatták meg a kérdés előtt, a másik csoport férfinak nem szép nők képeit. A nőket ugyanígy két csoportra osztották, és jóképű, illetve nem jóképű férfiakról láthattak fotót. Ebben a kísérletben egy érdekes eredmény született. Itt ugyanis csak az egyik csoport döntött az érdekeivel ellentétesen, az azonnali, de gazdaságtalan 100 dollár mellett. Azok a férfiak, akiknek csinos nőket mutattak. 🙂 Láthatjuk, hogy a döntéseinket nagyon sok minden befolyásolhatja, méghozzá olyan dolgok, amikre józan ésszel nem is számítanánk.

Ugyancsak gyengébben döntünk, amikor kialvatlanok, fáradtak, vagy éhesek vagyunk. Ilyenkor lassabbak, határozatlanabbak vagyunk, és azok a döntéseink, amelyek normál állapotunkban nem okoznak problémát, ilyenkor kevéssé megbízhatóak.

A döntés összefügg az akaraterővel, hiszen amikor valamit meg akarunk tenni, el kell döntenünk, hogy valóban megtesszük-e azt a dolgot, vagy sem. Eldöntjük, hogy felállunk-e a fotelból, hogy megcsináljuk a fekvőtámaszokat, vagy maradunk a tévé előtt?  Mindebből következik az, hogy ha csupán akaraterővel akarunk megoldani valamit, akkor például az a döntési képességünk, hogy mit egyek: sütit, vagy almát, elmenjek-e futni vagy sem, nagyon könnyen csorbát szenved ha pl. fáradtak vagyunk. Egyéb zavaró tényezőkről nem is beszélve. Hiába határoztuk el magunkat korábban a diétára, edzésre, egész egyszerűen ilyenkor nem vagyunk a döntési képességünk, és ezzel együtt akaraterőnknek sem a teljes birtokában.

Tehát ha azt látjuk, hogy  a szép elhatározásaink, terveink kezdenek dugába dőlni, nem kell ostorozni magunkat. Viszont nem árt ha tudjuk azt, hogy pusztán akaraterővel nem fogunk tudni minden akadályon átugrani, és jó, ha előre megpróbálunk felkészülni az ilyen esetekre is.

Mi a különbség a tények és a vélemények között?

Mi a különbség a tények és a vélemények között?

velemenyA múltkor arról írtam, hogy nem árt, ha észrevesszük saját vakfoltjainkat.  Ezt a gondolatot most egy kicsit tovább folytatnám. Az sem árt, ha különbséget tudunk tenni a tények és vélemények között.

Érdemes  elgondolkodni azon, hogy a véleményeink vajon mennyire helytállóak. Sokszor úgy tekintünk a világra, hogy a véleményt összekeverjük a tényekkel. Az például lehet egy tény, hogy valakin sok háj van. Mérhető, meghatározható.  (Bár hozzáteszem, a „sok-kevés” fogalom is csak egy viszonyrendszer, és nézőpont kérdése. Ugyanakkor létezik fiziológiai optimum, amihez viszonyulhatunk.) De a példa kedvéért tételezzük fel, hogy az illető tényleg kövér.  Az viszont, amikor azt halljuk, hogy „azét vagyok kövér, mert az anyám is, nagyanyám is kövér volt, és én kövér géneket örököltem”. Ez már csak egy vélemény.  Ráadásul könnyen lehet téves vélemény, mert ha feltételezzük is, hogy valóban kövér géneket örökölt az illető, ettől még egyáltalán nem biztos, hogy valóban a gének miatt kövér. Egy éhínség idején azok, akik kövér géneket örököltek, ugyanúgy képesek soványak lenni, mint a nem kövér géneket öröklők. Azaz valószínűbb, hogy azért hájas az illető, mert teret engedett ennek a génnek, magyarán olyan étkezési kultúrát tanult otthon, és követi felnőttként is, ami kövérré tette. (És, ha tényleg igaz, hogy kövér géneket örökölt, akkor tudván ezt a tényt, valójában sajnos még inkább az ő felelőssége, hogy odafigyeljen arra, hogy mit eszik, vagy mit sportol. Ugyanúgy, ahogy például egy világos bőrt öröklő embernek jobban oda kell figyelnie arra, hogy ne égjen le.)

A világban egyébként elég kevés valódi tény van. Sokkal több a vélemény. Az a szokásunk, hogy a véleményünket szeretjük tényként beállítani, legyen bármiről is szó, biztonságérzetet ad. Sokkal jobb egy olyan világban élni, ahol azt gondoljuk, hogy tények vesznek körül, mint egy olyanban, ahol a vélemények bizonytalansága, folyton változó volta lenne a keret. Szeretjük úgy hinni, hogy a házunk falainak keménysége, szilárdsága tény.  Hiszen mérhető, kiszámolható. Valójában ez is csak vélemény, mert egy földrengés simán megmutathatja, hogy ez csak egy vélemény volt, ráadásul téves, ha az a ház összedőlt.

Ugyancsak szokásunk, hogy ezeket a kialakult véleményeinket nem szeretjük megváltoztatni. Nem szeretjük azt a gondolatot, hogy hibás feltételezéssel éltünk eddig. Sokszor foggal körömmel ragaszkodunk hozzá, még akkor is, amikor már réges-rég leeshetett volna a tantusz, hogy a véleményünk valahol hibádzik.  Ennek ellenére igazolásokat keresünk  arra, hogy a vélekedésünk jó volt és helyes. Akkor érezzük jól magunkat, ha a „na ugye, hogy nekem volt igazam” állapotában lehetünk. Az egónk azt akarja, hogy az ÉN véleményem kell, hogy helyes legyen. És ha valamiért a másik ember állítása lesz mégis az, ami az adott helyzetben jobban beválik, akkor rosszul érezzük magunkat.  Ez a ragaszkodás az egyes véleményeinkhez sokszor megakadályozza azt, hogy változhassunk. Ha tényként kezeljük azt a véleményt, hogy: „Én ilyen vagyok! Nem tudok/nem vagyok képes megváltozni”, akkor az valóban meg fogja nehezíteni a változást.  Esetenként annyira, hogy fel sem merül bennünk, hogy esetleg az a véleményünk, miszerint „én olyan vagyok, aki nem tudom abbahagyni, nem tudom elkezdeni, nem tudok változtatni az… akármin”, netán téves elgondolás lenne, és így persze bele sem fogok abba, hogy ezen módosítsak.

Ezért célszerű lenne, ha a magunkról – és időnként a világról is – alkotott véleményeinket ne kezeljük megdönthetetlen tényként.  Sokkal jobban járunk, ha a véleményeinket időnként átgondoljuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes ellenkező véleményt el kell fogadnunk. Az, aki állandóan változtatja a véleményét, pont annyira hibás megközelítésben él, mint az, aki mindenáron ragaszkodik a saját elképzeléséhez. Az igazság valahol középen van. Nem odaát.

Neked is vannak vakfoltjaid?

Neked is vannak vakfoltjaid?

Először is szeretném megköszönni a türelmedet kedves olvasó, ha még mindig kitartóan be-benézel hozzám. Az elmúlt hetekben azért nem írtam újabb posztot, mert egy e-bookot írok a meditációról, mint szokásról, és ez meglehetősen lefoglalja az életemet. Még messze nincs kész, és ráadásul angolul írom, ami külön kihívás, de azért igyekszem megint felvenni a fonalat, és ide is posztolni újra.

vakfoltokSzóval a kérdésem hozzád: hogyan döntöd el, hogy mit teszel? Mi az, amit helyesnek vélsz? 

Én általában azt gondolom magamról, hogy amit csinálok, az többnyire helyes, megfelelő, a helyzethez alkalmazkodó, az adott pillanatban épp szükséges dolog. Természetesen tudom, hogy messze nem vagyok tökéletes, csomó dolgot nem tudok, de amikor például teszek, vagy választok valamit, akkor azt általában a legjobb tudásom szerint teszem. Azonkívül azt is gondolom, hogy ahogy vélekedem dolgokról, a világról, az eseményekről, az is jó. Nekem. Pontosabban az a számomra legmegfelelőbb, legjobb vélemény.

Ugyanakkor ezek a vélemények nyilvánvalóan az én saját világlátásomból fakadnak, ezért érzem ezekben komfortosan magam.  Ha szelíd vagyok, akkor úgy érzem, az egész világnak szelídnek kellene lennie. Ha meg asszertív vagyok, akkor elvárom másoktól is, hogy legyenek önérvényesítők, és a szelíd emberek meg tanuljanak meg magukért hangosan kiállni, vagy ne csodálkozzanak, ha elsöpri őket a többség.

Szerintem te is azt  gondolod magadról, hogy a te világlátásod a legmegfelelőbb. De ha körülnézel, akkor láthatod, hogy  nemcsak te gondolod ezt, hanem a szomszéd is, meg a barátod, a párod, férjed, feleséged, osztálytársad, főnököd, tanárod. Meg mindenki. Csak épp ők valami mást gondolnak helyesnek, és megfelelőnek. Ez aztán sokszor összeütközéshez, konfliktushoz vezet. Lehet, hogy szerintük nem így, hanem amúgy kellene zajlania a dolgoknak. Másként kellene viselkedned, vagy mást kellene mondanod. Mást akar ő, és mást te. Nemcsak arról van szó, hogy mindenki mást gondol megfelelőnek, hanem arról is, hogy ennélfogva másra vágyik. Nem ugyanazok a céljaitok. Te meg ugyanezt gondolod őróla, mármint hogy neki kellene másként viselkednie, mást akarnia. Ez lehet, hogy most trivialitásként hangzik, de azért nem árt, ha néha emlékeztetjük magunkat erre. Én például sokszor megfeledkezem róla.

Egyébként Karinthy szavaival élve: “Férfi és nő … hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.”

A véleményünk azonban idővel változik. Amit egy ideig megfelelőnek tartottunk, az idővel helytelen lesz. Bár a többségünk nem változik abban, hogy férfit, vagy nőt akarunk. 🙂 Azonban olyasmikben például, amikor tinédzserként úgy vélekedünk az öregekről, hogy „hülye, lassú, ostoba vénemberek”, az a vélemény idősebb korunkra könnyen arra változhat, hogy: „kibírhatatlan, idegesítő fiatalok”.

Mindamellett nem árt, ha tisztában vagyunk a saját vakfoltjainkkal. Tipikus példája ennek az, amikor a gyerek mondjuk dühöng, és rácsap a tesójára. Erre az apuka odamegy, jól ráver a gyerek kezére azzal a szöveggel, hogy „Nem ütöd meg a másikat!” És fel sem merül benne,  hogy akkor ő most mit is csinált? Ha látná saját viselkedését kívülről, akkor észre kellene vennie saját magát is. És nagyon sok ehhez hasonló más vakfoltunk van. Amit nem látunk. Mily meglepő!

Valóban sokszor nem látjuk magunkat. Pedig érdemes néha rátekintenünk az életünkre, véleményeinkre idegen szemmel. Megkérdőjelezni azt, amit csinálunk.  Elgondolkodni azon, hogy a velünk szemben megfogalmazott kritikának néha lehet, hogy van létjogosultsága, még ha nem is esik jól. (Én a magam részéről eléggé utálom a kritikát, akkor is, ha jogos. Úgyhogy több alázatot, kedves szerző! 😛 )

Úgy vélem, meglehetősen nehéz rugalmasan tartani a gondolkodásunkat, viszont nagyon érdemes. Szerintem egy jó gyakorlat erre, ha megtanuljuk azt a szokást, hogy a lehető legtöbbször megpróbálunk belehelyezkedni a másik gondolatvilágába, és az ő szemszögéből rátekinteni a dolgokra, vitás kérdésekre. Mindezzel együtt azt is érdemes észben tartani, hogy az a másik ember NEM fog a mi szemszögünkből nézni. Ezt nekünk kell megtenni. De természetesen az, ha végiggondoljuk, hogy a másik vajon miért teszi ezt, vagy azt, az még nem jelenti azt, hogy el is kell fogadnunk az ő véleményét. Viszont könnyebben megértjük, hogy mit miért csinál. És ez azt is jelenti, hogy megbocsátóbbak, és elnézőbbek tudunk lenni a velünk élőkkel.  Ez nekünk is kellemesebb állapot, meg a környezetünknek is.

Hozzáteszem, hogy ez addig működik, amíg egy nem túlságosan idegen világnézet az, amivel szembekerülünk, amíg – a mi esetünkben – egy európai civilizáción felnőtt emberről van szó. Minél távolabb esik tőlünk a másik gondolkodása annál nehezebb megérteni, belehelyezkedni.

Stressz előadássorozat utolsó napján minden előadás még egyszer!

Stressz előadássorozat utolsó napján minden előadás még egyszer!

Global Stress Summit

Ha érdekelt a program, de nem volt időd megnézni, vagy meghallgatni az előadásokat, akkor ez a nap a te napod! Ma úgyis munkaszünet van, kukkants be, és hallgass bele az előadásokba. Utolsó alkalom! Hosszú távú megoldásokat találhatsz arra, hogy hogyan juss túl a nehéz időszakokon, hogyan kezeld az életedben jelenlevő sok-sok stresszt!

Ma és még holnap délután az összes előadás meghallgatható, megnézhető még egyszer. Ha valamiről lemaradtál, akkor most bepótolhatod, illetve meg is veheted az egészet.

Ma még olcsóbban juthatsz hozzá, bár ha lement az egész program, akkor is megvehető, de már csak dárgábban tudod megvenni. Erre a linke kattints!. A vásárlással nemcsak az előadások anyagát kapod meg, hanem például az előadók által írt könyveket, és egyéb bónusz ajándékokat is.

 

 

Stressz előadás sorozat április 30. programja

Stressz előadás sorozat április 30. programja

Global Stress Summit

A mai napon különböző stresszkezelő eljárásokról lesz szó, valamint arról, hogy hogyan tudjuk az agyunkat rugalmasabbá és kreatívabbá tenni, annak érdekében, hogy könnyebben kezelhessük a nehézségeket, amelyek nap, mint nap érnek bennünket.

Ha csak ez a nap érdekel, már akkor is érdemes regisztrálni, amit itt tehetsz meg:
Regisztráció az ingyenes online előadás sorozatra itt.

A mai nap programja alant olvasható.

Karyn Buxman, RN
What’s So Funny About Stress?

  • How humor can heal
  • Humor as a whole-brain tonic
  • How humor impacts cortisol

Kurt Othmer
Making Better Waves with Neurofeedback

  • Exercise and the brain
  • Power of neurofeedback therapy
  • Finding a neurofeedback therapist

Rollin McCraty, PhD
Heart Rate Variability and Resilience Training

  • Energy transfer between individuals
  • HRV: myths and misconceptions
  • Depleting your inner battery

Michelle Gielan
Broadcasting Calm in the Midst of Chaos

  • Uncovering the mechanics of mindset
  • Power of forward progression
  • Self-talk for stressful situations

Ron Minson, MD
Stress Solutions and the Power of Sound

  • Learning vs. neurological processing disorders
  • Body organization and cognitive function
  • Brain skills of creatives

 

Összesen 35 előadást lehet meghallgatni, megnézni. Napi öt előadásra bontva kerülnek ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.

Stressz előadás sorozat április 29. programja

Stressz előadás sorozat április 29. programja

Global Stress Summit

A krónikus stressz sokféleképpen érinthet bennünket.  A mai előadások olyan speciális helyzetekről szólnak, amikor a stressz valamilyen speciális helyzetben levő egyént érint. Például az ADD (Attention Deficit Disorder) azaz figyelemzavar, vagy a PTSD (Post Traumatic Stress Disorder) cagyi possztraumás stressz szindróma, szorongás illetve depresszió esetén. Hasznos információkat tudhatunk meg arról, hogy ezekben az esetekben a stressz által jelentet kihívást hogyan fordíthatjuk lehetőségekké.

Ha csak ez a nap érdekel, már akkor is érdemes regisztrálni, amit itt tehetsz meg:
Regisztráció az ingyenes online előadás sorozatra itt.

A mai nap programja alant olvasható.

Daniel Amen, MD
Stress and the ADD Brain

  • Conventional and non-drug ADD therapies
  • Impact of exercise on the brain
  • Why depression is as lethal as cancer

Heather Dominick
The Highly Sensitive Entrepreneur

  • What does it mean to be highly sensitive?
  • V&V energy: why you need it!
  • Relating to highly-sensitive children

Bart Billings, PhD
Stress from Combat (and Invisible Scars)

  • Post-traumatic stress is not a disorder
  • Integrative therapies vs. medications
  • Psychotropic medications and suicide risk

Stephen Porges, PhD
Developmental Stress and Rewiring Neurological Safety

  • Rejecting vs. respecting bodily feelings
  • How labels affect our perceptions
  • Importance of the “Safe & Sound” Protocol

Shelley Carson, PhD
Stress, Depression and the Creative Brain

  • How stress impairs creativity
  • Why you MUST make time for self care
  • How cognitive flexibility reduces stress

 

Összesen 35 előadást lehet meghallgatni, megnézni. Napi öt előadásra bontva kerülnek ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.

Stressz előadás sorozat április 28. programja

Stressz előadás sorozat április 28. programja

Global Stress Summit

Az emberi kapcsolatok nagyok fontosak ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő szellemi, lelki ellenállóképességgel megbirkózni a kihívásokkal. Mi emberek szociális lények vagyunk, és folytonos együttműködésben vagyunk másokkal. Ezzel az is jár, hogy időnként konfliktusok, problémák merülnek fel közöttünk, ezért aztán az együttműködéseink nem mindig stresszmentesek. A mai előadásokon szóba kerül az is, hogy hogyan nevelhetjük fel a gyerekeinket úgy, hogy azok teljes fegyverzettel, a lehető legjobb lelki ellenállóképességel vágjanak neki az életnek. Szó lesz a teammunka kihívásairól, és a szerelmi életünk stresszeiről is.

Ha csak ez a nap érdekel, már akkor is érdemes regisztrálni, amit itt tehetsz meg:
Regisztráció az ingyenes online előadás sorozatra itt.

A mai nap programja alant olvasható.

Holly Lucille, ND, RN
Women, Stress and Your Most Important Relationship

  • What is the disease of congruency?
  • How overadaptation leads to dysregulation
  • Importance of your relationship to self

Donna Orender
Overcoming Challenges with Teamwork

  • Gathering information vs. having wisdom
  • Helping others realize their best potential
  • Finding and engaging with your tribe

Arielle Ford and Brian Hilliard
Positively Resilient Relationships

  • Why love is NOT just a feeling
  • Strategies to improve communication
  • Wabi Sabi: it could save your relationship!

Robert Brooks, PhD
Raising Resilient Children

  • Discipline is always the effective strategy
  • Impact of acceptance without contingencies
  • How purpose trumps punishment

Andrew Newberg, MD
Your Brain on God: Neuroscience of Spirituality

  • Impact of prayer and meditation on stress response
  • Untold powers of smiling and yawning!
  • Important step to prepare for change

Összesen 35 előadást lehet meghallgatni, megnézni. Napi öt előadásra bontva kerülnek ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.

Stressz előadás sorozat április 27. programja

Stressz előadás sorozat április 27. programja

Global Stress Summit
A munkahelyi stressz egyre több embert érint, egyre többen érzik úgy, hogy a munkahely kiveszi minden energiájukat. A mai előadások arra fókuszálnak, hogy ezeket a stresszeket hogyan lehet jobban kezelni, milyen stratégiákkal lehet legjobban úrrá lenni rajtuk. Mind egyéni, mind csoportszinten, illetve szervezetszinten is hatékony módszerekről lesz szó a munkahelyi stressz-menedzsment témában.

Ha csak ez a nap érdekel, már akkor is érdemes regisztrálni, amit itt tehetsz meg:
Regisztráció az ingyenes online előadás sorozatra itt.

A mai nap programja alant olvasható.

Debbie Jeremiah
Creating a Mindful Corporate Culture

  • Benefits of virtual mindfulness sessions
  • Implementing the “Mindful Leader” program
  • Bonus video! Mindful Meetings

Carole Spiers
Stress in the C-Suite

  • Importance of workplace resilience
  • Pressure vs. stress
  • Drawing the best out of others

Daniel Friedland, MD
Leading Well from Within

  • Benefits of conscious leadership
  • 3 hallmarks of burnout
  • Reframing your relationship with stress

John Assaraf
Reducing Stress and Optimizing Performance

  • Learn to identify critical, high-impact tasks
  • Discover why stress is self-imposed
  • Inspiration vs. expiration!

Mark Waldman
Harnessing NeuroWisdom at Work

  • Relieving stress through…YAWNING?!
  • Work and rest cycles of the brain
  • Mindfulness-based stress reduction

Összesen 35 előadást lehet meghallgatni, megnézni. Napi öt előadásra bontva kerülnek ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.

Stressz előadás sorozat április 26. programja

Stressz előadás sorozat április 26. programja

Global Stress Summit

Ingyenes online előadás sorozat a stresszről. (angolul) Itt regiszrálhatsz. Az előző posztokban további információkat találsz, lapozz vissza néhányat. A mai nap programja alant olvasható.

Susan Peirce-Thompson, PhD
De-Stress Your Diet!

  • The “true” definition of stress
  • How brains respond to addictive foods
  • Foods that create physiological stress

Yuri Elkaim
Resilience from Nutrition (for Life!)

  • Find peace in your food choices
  • Food-inflammation-stress connection
  • Food-cycling formula for robust health

Todd Durkin
Building Resilience with Physical Exercise

  • Importance of physical performance
  • Which hour of the day is the most important?
  • “3 Hs” that fuel your overall success

Michael Breus, PhD
Sleep Strategies for Stress Reduction

  • 2 biological factors for good sleep
  • Creating a consistent sleep schedule
  • Do’s and don’ts of getting to sleep

Loriana Hernandez-Aldama
Get Fit to Fight Cancer: Armor Up for Life

  • Link between fitness and illness
  • The trifecta for dealing with cancer
  • Why rest is an investment

Összesen 35 előadást lehet meghallgatni, megnézni. Napi öt előadásra bontva kerülnek ki a honlapra. Ha nem tudod esetleg meghallgatni az előadásokat élőben, akkor lehetőséged van meg is vásárolni az összeset. Ha megveszed, akkor nemcsak az előadásokat, hanem azok írásos, lejegyzett változatát is megkapod, valamint különféle bónusz ajándékokat, például az előadások prezenztációját, és a szakértők által írt könyveket.