Browsed by
Hónap: 2017 január

A döntés is stresszt okoz – Mi az a döntési fáradtság?

A döntés is stresszt okoz – Mi az a döntési fáradtság?

dontesA legtöbb ember akkor megy el az edzőterembe, amikor valamit változtatni akar, amikor valami különösképpen nem tetszik önmagán. Akár a fogyás a cél, akár az, hogy némi izmot magára pakoljon, – a cél az, hogy valami változzon. Ez azonban sok-sok RAM-ot igényel az agytól. A változáshoz nem elég annyi, hogy külsőleg történjen valami velünk, hanem , – ami tulajdonképpen még fontosabb, – hogy a változás belül történjen meg, a tudatunkban. (Ha belül nem változunk, akkor ez teljesen alá fogja ásni a terveinket. Ilyen az is, amikor nagy nyeremények sokszor nagyon hamar kifolynak a nyertesek kezéből, mert a gondolkodásukat nem tudták megváltoztatni.)

Rengeteg időt eltöltünk azzal, hogy keresgélünk: Mit együnk? Hogyan eddzünk? De  nem foglalkozunk azzal, hogy: Hogyan gondolkozzunk? Mindjárt megpróbálom megmagyarázni. Simán felszaladnak ránk a kilók, amikor például esténként chipset majszolunk. De itt nem a chips a lényeg, hanem az, ahogy gondolkozunk, ott van az eb elhantolva. Ha csak megszabadulnánk a chipstől, és helyette mondjuk mandulát rágcsálunk, az ideiglenesen persze működik, de csak rövid távon, és az nem elég. Amint kissé több stressz, szorongás, feszültség van bennünk, nagyon hamar visszajönnek az egészségtelen kaják a tányérra. Ugyanez érvényes a sportra is. Egy rövid ideig elmegyünk futni, edzeni, de amint valami nehézség adódik, annak is vége.

Azaz a gondolkodásunkban van valami, ami előbb-utóbb akadályt képez előttünk. A kérdés, hogy vajon mi ez?

Nos kutatók szerint naponta 3-4 órát is eltöltünk naponta azzal, hogy különböző dolgoknak ellenállunk.  Kezdve a reggeli felkeléssel, amikor szívünk szerint még ott heverésznénk az ágyban egy jó darabig, folytatva azzal, hogy szívesebben üldögélnénk a reggeli tea, kávé mellett, beszélgetve, de el kell indulni dolgozni. Ha már elindultam, akkor döntenem kell, hogy buszra, vagy villamosra szálljak? stb..stb… És ez így megy egész nap. És az, hogy állandóan döntenünk kell, és ellent kell állnunk valamiféle késztetésnek, ez bizony az agyat rettentően elfárasztja. A döntési készségünk szó szerint totálisan kimerül a nap folyamán, felemésztve minden akaraterőnket. Mindehhez még hozzájárul az is, hogy nem vagyunk egyformák.  Van, aki élete során olyan helyzetekbe került, hogy ez a készsége erősebbé vált, és vannak, akik jobban ki vannak szolgáltatva saját maguknak.

A kutatások szerint, minél alacsonyabban iskolázott valaki, és minél szegényebb körülmények között él, annál kevesebb az akaratereje, amikor például végigsétál egy szupermarket több ezer árut tartalmazó polcai előtt.  De aki magasabb végzettséggel rendelkezik, többnyire az is több dologgal jön ki, mint amit felírt a bevásárló listájára. És persze amíg vásároltunk, minden egyes tétel, ami a kosárba kerül egy-egy döntést jelent. Vegyem-e meg a drágább, de egészségesebb terméket, vagy az olcsóbb másikat?

És hogy mindezt még fokozzuk, azok, akik fogyókúráznak, azoknak különösen stresszes a döntés, ugyanis a kalóriahiány és a vércukor ingadozások számottevően csökkentik a döntési képességet. A Dartmouth Egyetem kutatása szerint a kalóriahiányban szenvedők rosszabbul teljesítettek az akaraterő teszten. Azok, akik szénhidrátot kaptak, azok  a teszt során 50%-al több akaraterőt mutattak. Sajnos ez a hatás mindössze 1-2 órán át tartott. Az a csoport pedig, akik fehérjét és némi glukózt kaptak, azoknál az akaraterő növekedése 3-4 órára nyúlt.

Kérdés, hogy mit is kezdjünk ezekkel az információkkal?
Talán, ha igyekszünk kevesebb döntéshelyzet elé állítani magunkat a nap folyamán, akkor nem fárad el túlságosan a döntéshozó énünk, és marad még annyi akaraterőnk délutánra, hogy elmenjünk futni. Magyarán pl. ne tervezzünk bevásárlást a kocogós napokra. És lehetőleg ne menjünk éhesen vásárolni, mert olyankor a rosszabb, egészségtelenebb kaják mellett döntünk. Az is segíthet, ha megpróbálunk jó szokásokat kialakítani, mert ha valamit megszokásból csinálunk, akkor annál a dolognál egyszerűen nincs szükség döntésre. Akkor visz minket az automatikus szokás, és ilyenkor talán nem terheljük túl a döntéshozó rendszerünket.

Stressz-teszt

Stressz-teszt

nyugdijas nyaralasSzámtalan stressz ér bennünket életünk során, de vannak olyanok, amelyek kikerülhetetlenek. Ilyenek például valamely családtagunk halála, iskola-, vagy munkahely kezdés, vagy azok befejezése, esetleg változások az életkörülményeinkben.  1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe, két amerikai pszichológus összeállított egy skálát, amin ezekhez hasonló nagyobb stresszkeltő eseményeket pontoztak aszerint, hogy azok az élet során mekkora stresszt okozhatnak. A skálán a magas pontszámot kapott események nagy stresszt okoznak, míg a kis pontszámúak kevésbbé stresszkeltőnek számítanak. Azonban, mivel ezek az történések nem elszigetelten, önmagukban vannak, – több is előfordulhat akár egy rövidebb időszak alatt is, ezért a pontszámok összeadódnak.

Tesztelt le magad, vajon hány pontot érsz el. Ha az elmúlt évben annyi stresszkeltő esemény törént veled, hogy,

  • ha 300 fölötti eredményt kapsz, akkor nagyon stresszes volt számodra 2016.
  • Ha 150-300 közötti pontot érsz el, akkor közepes.
  • Ha 150 alatt, akkor általánosságban kevésbé stresszes évet tudhatsz magad mögött.

Természtesen a lista nem teljes, hiszen nagyon sok minden történhet még az emberrel, az itt felsoroltakon túl, ami szintén okozhat számottevő stresszt, viszont a skála alapján már megsaccolható, hogy egy-egy itt fel nem sorolt dolog vajon mennyi pontot érhet.

Esemény Pontszám
Házastárs halála 100
Válás 73
Különélés 65
Börtön 63
Közeli családtag halála 63
Baleset, sérülés, betegség 53
Házasságkötés 50
Állás, munkahely elvesztése 47
Nyugdíjazás 45
Családtag betegsége 44
Terhesség 40
Szexuális problémák 39
Új családtag befogadása (születés, örökbefogadás, idősebb rokon, stb.) 39
Üzleti, munkahelyi problémák 39
Nehézséget jelentő változások az anyagi helyzetben 38
Közeli barát halála 36
Új munkaterület 36
Házassági konfliktusok 35
Nagyobb adóságok 32
Új munkakör 29
Gyermekek elköltözése otthonról 29
Problémák anyóssal, apóssal 29
Feleség munkába állása vagy munka abbahagyása 26
Iskolai képzés kezdése vagy befejezése 26
Döntő változások az életkörülményekben 25
Személyes szokások megváltozása 25
Konfliktus a főnökkel 23
A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20
Költözés, lakóhelyváltozás 20
Iskolaváltoztatás 20
Hobbi változtatás 19
Társasági életben történő 18
Döntő változás az alvási szokásokban 16
Döntő változás a családi összejövetelek számában 15
Változások az étkezési szokásokban 15
Üdülés 13
Karácsony 12
Apróbb szabálysértések 11
Mi a különbség a fontos, sürgős és lényegtelen között?

Mi a különbség a fontos, sürgős és lényegtelen között?

tűzoltásVolt már veled is olyan, hogy valaki megkérdezte tőled: „Milyen volt a napod?” És van,  hogy egyszerűen az ember úgy érzi, hogy „nem tudom”. Hogy fogalmam sincs. Egész nap csináltam mindenfélét, intézkedtem, tettem a dolgomat, dolgoztam, vagy suliban voltam, el voltam foglalva ezer dologgal, de valójában elszaladt az egész nap, és nem érzem azt, hogy hasznos lettem volna. Hogy valóban értelmes dolgokat csináltam volna. Valahogy viszi azt embert a tehetetlenség, mint akit reggel meglódítottak, és csak gurul-gurul az egyik kötelező tennivalótól a másikig. Estére meg totálisan kimerülve leül és úgy érzi, hogy bár szüntelenül tevékenykedett, mégsem csinált semmi „igazán értelmeset”.

Ilyenkor kapunk észbe, – én legalábbis, de gondolom talán mások is – hogy ma megint kihagytam egy napot, amikor a céljaimért dolgozhattam volna. És lelkiismeret furdalásom támad, amit aztán gyorsan elhessegetek azzal, hogy de hiszen muszáj volt azt a sok mindent megtennem, mert a kötelességeimet se hanyagolhatom el.  És mégis. Azért a kisördög ott sutyorog a fülembe, hogy „nem létezik, hogy ne tudtál volna fél órát szakítani,”  de én meg ehelyett elolvastam a Facebookot, a Pinterestet, Twittert, meg  böngésztem a netet, és egyébként is csomó olyan dolgot is csináltam, amit nyugodtan hátrébb sorolhattam volna.  És most persze érzem a stresszt, a feszültséget, amikor ráébredek arra, hogy már megint nem tettem különbséget a sürgős, fontos és lényegtelen dolgok között, csak hagytam, hogy vigyenek az események magukkal, anélkül, hogy valóban átgondoltam volna őket. Sőt, ha jobban belegondolok, valójában halogatással és zombizással telt el az egész napom.

Egyébként Eisenhower mátrixnak hívják azt az elvet, ami mentén érdemes végiggondolnunk, hogy hogyan határozzuk meg a dolgok prioritását. A mátrix elemei a következők:

Sürgős és fontos Nem sürgős, de fontos
Sürgős, de nem fontos Nem sürgős és nem fontos

 

A Sürgős és fontos tennivalók azok, amelyeket – ha jót akarunk magunknak, akkor – előre kell vennünk a tennivalóink sorában. Ezek azok, amik a legnagyobb prioritásúak kellene, hogy legyenek. A Nem sürgős, de fontos feladatok azok, amelyek időzíthetők, tervezhetőek, hogy mikor is fogunk velük foglalkozni. Amelyek most még csak fontosak, de sürgőssé is válhatnak majd idővel. A Sürgős, de nem fontos feladatok alacsonyabb prioritásúak,  olyanok, amiket beszoríthatunk a tennivalóink közé ha van rá szabad kapacitásunk, vagy delegálhatjuk őket.  A Nem sürgős, nem fontos tennivalók valójában akár a kukában is végezhetik, vagy jó esetben egyszer, valamikor, ha úgy hozza a sors, akkor elvégezhetők.

Azokon a napokon, amikor képes vagyok ezek a pontok mentén eltervezni a napomat, és nagyjából meg is tudom valósítani azt, amit elterveztem, olyankor az általános stressz szintem is alacsonyabb, és a nap végén is úgy érzem, hogy hasznos voltam.  Ha meghatározzuk a prioritásainkat, és képesek vagyunk úgy tölteni a napunkat, hogy be is tudjuk tartani őket, akkor egyrészt hatékonyabbak is leszünk, másrészt egy lépéssel közelebb  is kerülünk a céljainkhoz.

Azokon a napokon, amikor csak hagyom magam sodortatni az árral, olyankor estére feszült leszek, és azzal a rossz érzéssel fejezem be a napot, hogy már megint elvesztegettem az időt.  Ebbe a mátrixba egyébként akár az is belefér, hogy magunk számára is biztosítsunk időt. Nem csak az a fontos és sürgős, ami munka. Az is lehet Fontos és sürgős, hogy kipihenjük magunkat, hogy feltöltődjünk. Az is Fontos és sürgős, hogy sportoljunk, pihenjünk, relaxáljunk, meditáljunk, különben előbb-utóbb képtelenek leszünk elvégezni a munkánkat, betegek leszünk és kidőlünk. Mondhatjuk akár azt is, hogy a feltöltődés ugyanolyan fontos és sürgős feladat kellene, hogy legyen, mint az élet minden más tennivalója. Mégis hajlamosak vagyunk ezeket hátrébb sorolni. Ugyanakkor tény, ha éppen valami megmérettetésre készülünk, munkahelyi prezentáció, egyetemi vizsga, vagy bármi más nagyobb horderejű dolog, olyankor persze vannak időszakok, amikor ezek prioritása a legfontosabb. Mindazonáltal ha a pihenést is a fontos kategóriába tesszük, sőt be is tervezzük az életünkbe, az sokkal jobb érzést fog okozni.  Ha a lazulás nem a mindennapi halogatásaink részeként kerül az életünkbe, – mint amikor üres, zombi tekintettel lapozgatjuk a közösségi médiát, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy elment az egész szombat, vasárnap, vagy akár a hétköznapok is anélkül, hogy értelmes, hasznos, pozitív dolgot csináltunk volna.

Boldog és stresszmentes új évet!

Boldog és stresszmentes új évet!

tuzijatekBoldog új évet! Ilyenkor amikor új év kezdődik, sokan számot vetünk az előző évvel, mi ment jól, rosszul, és gyakran megpróbálunk tervezni is valamit az új esztendőre. Nem szívesen használnám azt a kifejezést, hogy fogadalmakat teszünk, mert ezek az újévi fogadalmak viszonylag ritkán szoktak tartós valósággá válni, de nem is mehetünk el amellett a gondolat mellett, hogy az új évben ezt-azt talán jobban szeretnénk csinálni mint tavaly. Úgy gondolom, ha csak annyit tűzünk ki magunk elé, hogy “megteszem, ami tőlem telik”, már az is hatalmas eredményeket hozhat.  Ahhoz, hogy sikerüljön minden amit elterveztetek erre az új évre, kívánok erőt és kitartást.

Összeszedtem egy-két idézetet, ami erőt adhat, hogy könnyebb legyen az utatok az új évben:

  1. “Bátrabb vagy, mint hinnéd, erősebb, mint aminek látszol, és okosabb, mint amit gondolsz.” Róbert Gida (You are braver than you believe, and stronger than you seem, and smarter than you think.–Christopher Robin)
  2. “A legerősebb fegyverünk a stressz ellen az a képességünk, hogy választhatunk akár egy másik gondolatot is.” William James (The greatest weapon against stress is our ability to choose one thought over another.–William James)
  3. “A stresszt az okozza, hogy “itt” vagyunk, de közben “máshol” akarunk lenni.” Eckhart Tolle (Stress is caused by being “here” but wanting to be “there.”–Eckhart Tolle)
  4. “A legnagyobb hiba, amit az életben elkövethetünk, ha állandóan attól félünk, hogy hibázunk”. Elbert Hubbard (The greatest mistake you can make in life is to be continually fearing you will make one.–Elbert Hubbard)
  5. “Nem a stressz történik meg velünk. Ahogy válaszolunk rá, az ami történik. És a válaszok olyan dolgok, amiket megválaszthatunk.” Maureen Killoran.  (Stress is not what happens to us. It’s our response TO what happens. And RESPONSE is something we can choose. –Maureen Killoran)

Köszönöm, hogy olvastatok 2016-ban, remélem olvasni fogtok 2017-ben is.